2016. július 21., csütörtök

Egy kedves kis asztal... vagy mégsem?

Szokásos love story... Megláttam a neten,beleszerettem,közel volt,jó áron volt,elmentem, megvettem.

Sejtelmem sem volt mekkora tortúra lesz ezt az asztalt átalakítani... de megtudtam!
Nézegettem,gondolkodtam rajta hónapokat,mert hát nem akartam egy sablon bútort belőle. Volt pár elképzelés amiből nem akartam engedni.Világos színű legyen... Szalvétával díszítve és nézzen ki úgy mintha mindig terítő lenne rajta. Remek. Fehér... ízlelgettem mert nem a kedvenc színem. De hát,a minta majd kiadja mi az ami jó lesz. Kerestem egy tökéletes szalvétát. Egy hónap alatt meg is leltem. Ragyogó! Megrendelem aztán secc-perc készen lesz... Meg a nagy büdös hogyne!!!

Megérkezett a szalvéta, hozzá mértem ,néztem ,forgattam.... ez egy rakás szar. Baromira nem olyan amilyet akarok. Hurrá. Előtúrtam a kb. 2000 darab szalvétát ami itthon van.éééés nagy nehezen sikerült találnom egyet ami tökéletes lett. El is felejtettem,hogy van ilyen. És akkor jött a fekete leves amikor eljött a napja,hogy nekikezdjek a felújításnak.

Letakarítás. Állapotfelmérés, nem is vészes ez...

Ő az a kis ártatlan...

Akkor ugorjunk neki!

Első lépésként nézzük meg a virgácsait a drágának mi a helyzet velük... Háááát naná ,hogy úgy mozogtak mint a rúgós foci kapusa... Mondom az így jó lesz.



Mivel préselt fa alapvetően az asztal,tuti,hogy csavarosak a lábai.Gyorsan kikapkodom őket,némi ragasztó és ennyi... gondoltam én! De nem... Csavarás közben természetesen apró darabokra tört a fából kialakított menet minden egyes lábon. Óóóó,hogy azt a vaskalapos jó édes anyukádat,azt a szoc gyártmányú rohadékot... Itt már tudtam,hogy meg fog szívatni... Éreztem,hogy ez nem fog simán elmenni. Bejött :D



Közben felmerült még egy apró problémám,mivel olyan lehetetlenül örökösre csinált darab ez (mint egy Kamaz vagy bármilyen szovjet termék), hogy az a kib@szott ragasztó amivel a tájékoztató papírt ráhányták eme nemes bútorra NEM AKART LEJÖNNI! Semmivel... Minden lehetséges módszert kipróbáltam ami hirtelen eszembe jutott...Oldószerek, hőlégfúvó, minden fajta manuális és gépi csiszolás. Végül a végső döféseket vésővel!! vittem be az elesett ellenfélnek... Tiszta vicc,komolyan. Itt még röhögtem.. Még ...

Lábacskák a helyükön, jöhetett a kittelés. Ez egy sima ügy volt...


Remek,ezzel meg is lennénk....
Jöhet az alapozás,festés,dekorálás meg a fekete leves.

Itt egy pár fázist nem fotóztam ,mert annyira elkapott a lendület,hogy elfelejtettem. De talán nem is baj :D

Lealapoztam. Nagyon szééép fehér :)
Kikevertem a Házi Krétafestéket és rámentem az alapozóra. Ezután vártam a száradást... Teteje amin a fólia van,ami takarja a préselt fát egy réteg után tökéletes. Megszáradt. Fordítás és jöhetett az alja idegbajjal karöltve.

Alapozó már rajta volt,semmit nem láttam rajta. Lekentem festékkel és ott hagytam,mondván megszárad és folytatom. De mikor visszaértem.... Tele volt barna foltokkal. Mondom mi a jóistenez??? Jaaaaa,hogy a szívatás folytatódik! Jaaa,persze,hogy kinyomta a savat magából a fa ahol nem volt rajta fólia! Jaaaaa,hát miért is nem gondoltam erre! Rohadj meg...

Lakkot kapott vékonyan,hogy lezárjam a foltosodást. DEEEE SZÁRADÁS UTÁN KIDERÜLT,HOGY AZT IS LETOLTA A SAV!!!
Itt már kezdtem elveszíteni az kontrollt, de mondom mindegy,vissza csiszolás fáig, 1-2 nap száradás,kap egy lakk réteget VASTAGON,arra alapozó és minden zsír lesz...Lóf@szt.

3 nap múlva biztos ami biztos hőlégfúvóval még átmelegítettem a fát,kapott egy kétajtós szekrényre elegendő lakkot,csak hogy mer' hát biztos ami biztos... Alapozó,festés... FEHÉR!! Nagyon zsííír!
Megszáradt,mentem vissza a tetejére. Fehér az is... Nem hiszem el.  Jöhet a mintázás.

Szalvéta előttem,szabás,tökéletes...


Ez az éjszaka közepén készült kép és nem ide lett szánva ezért a minőségért bocsika!

Elkezdtem rádolgozni az asztalra a szalvétát egy óra macera után... természetesen egyet elszakítottam már félálomban,úgyhogy a szabhattam megint.

Ez itt simán ment végül is... DE a lezáráááás azzzz nem.

Megszárad a Házi ModPodge,jött az utolsó fázis a lakkozás. Na már most ezzel vigyázni kell,mert ha egy apró helyen vastagabb réteg kerül a vakító fehér festékre,bizony vissza barnulhat. Meg is történt.

A BasaColor áldásos lakkját 4-szer kellett vissza csiszolnom,mire nem volt barna folt rajta...
Na itt volt az a pont amikor azt mondtam, beleszarok az egészbe,hozom a baltát és szétvágom az egész szart úgy ahogy van és rádobom a tűzre kompletten... olyan szinten elegem volt és ideges lettem,hogy reszkettem... Soha nem fordult elő még hasonló sem.

Közel egy hónapig készült ez az asztal. Max egy nap egy ilyen általában... ez egy hónap volt. De legalább készen van és sokat tanultam,tapasztaltam általa.. És szerencsém is volt vele,mert ha ez rendelésre készült volna,biztosan sokkot kapok én is meg a megrendelő is :D

Íme a kész bútor :)




(a Házi Krétafestékről,ModPodge-ról és minden más hasonlóról majd egy későbbi posztban. Terméktesztek és bemutatás, hogyan NE csináld és egyebek pedig majd a Vlogon :D )

Ennyi lett volna a mai poszt :)

A következő Vasárnap érkezik! Ezt a rendszert be is vezetem úgy gondolom....

SZÓVAL! MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP BLOGPOSZT!


Köszöntem a figyelmet! :)

                                      Nagy puszi,pacsi ölelés! :)                                                    DETTI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése