2016. május 18., szerda

A múlt avagy ahogy én hívom a sötét középkor... #1

Ebben a bejegyzésben megpróbálom pár random képben összefoglalni virágkötői múltam. Csokrok,koszorúk,díszek. Minden amire régen azt hittem sokat fognak jelenteni,de... Nagyot tévedtem.
Viszont! A nosztalgia remek dolog...  Megmutatja honnan indultunk,hol vagyunk most és ad egy láthatatlan ívet annak az útnak ahová el szeretnénk jutni. Megmutatja mindazt amiért eddig dolgoztunk és az eddigi fejlődésünk lépcsőfokait. Vágjunk hát bele:


Pár szót azért mégis ejtenék még a témával kapcsolatban.

Amit a virágkötészet élvezetben nyújtani tudott nekem valaha,azt kb.két "szezonra" összpontosította. Az egyik Adventtől-Karácsonyig tart... Ez az az időszak a szakmában talán amit leginkább szeretek. (De erről bővebben a következő posztban.)

Morbid módon a másik fixa ideám a kegyeleti díszek készítése. Legyen ez temetésre,puszta megemlékezésre vagy Mindenszentekre készülő kompozíció én "imádom". Tudom nagyon furcsának hat, de az igazi kihívást és elhivatottságot ilyenkor érzem. Csodálatos felelősségnek tartom,hogy egy általam készített dísszel egy ember minden mély gondolatát,fájdalmát,vívódó vagy esetleg már nyugalommal gyógyuló belső narrációját tudom közvetíteni.

Ez egy csodálatos hivatás, vitathatatlan. Nekem is az lehetne ha nem utálnám annyira szívből jövően a vágott virágokat és a velük való napi szintű bíbelődést,biszb@szolást és úgy alapvetően az egész szálas virágokkal kötelezően végrehajtandó mizériát ... Rettenetesen rühellem. Se érzékem se motivációm nem volt hozzá soha,hogy bármilyen szinten is érdekeljenek. Minden csak munkaköri kötelesség volt... és ez meg is látszik/látszott a csokraimon úgy általában.

Íme a bizonyíték :D










                                                      Röhejes kivitelezésű csokrok :D

Viszont itt van egy kis ízelítő a kegyeleti munkáimból... Minimális betekintést adnak. Szeretnék erről a témáról majd egy hosszabb bejegyzést írni,addig is elég belőlük ennyi :)





















(Megjegyzés: A képek szinte vállalhatatlan minőségéért elnézést kérek,de rengeteg különböző helyen, különböző fényviszony között és "ami a kezembe akad erre a célra kb megfelelő bigyó" használatával készültek...)

Az első résznek ezennel vége... Két hasonló bejegyzés lesz ebben a témában gyors egymásután közzétéve. :) Egy tavaly karácsonyi és egy esküvői "album".


Köszöntem a figyelmet! Pacsi és ölelés :)                                                                 Detti

1 megjegyzés:

  1. Hűűű ez a mondat, utálom a vágott virágot.... Tudod ki mondta ezt nekem? Nem nyugodtan, emelt hangnemben... :D Amúgy szerintem az összes munkád szép! ♥

    VálaszTörlés